Messziről szállnak a hangok.
Hallod? Neked küldi a szél.
Mit remél,
ki koldulni nyújtja kezét a semmiért,
kit rabságban tart a remegés
ha arra jár,
hol egykor kevés volt a minden?
Most elég lenne bármennyi,
de nincsen,
ülhetsz ismeretlen, hazug,
kincsen, kincsem -
mit sem ér, ha ébredni muszáj!
Halál szavára hajlong a világ -
hát hagyd, ne koldulj halált!
Ne fuss - vége úgyis ott lesz
az útnak,
hova játékból
szeszélyes szelek fújnak.
Úr vagy szolga, mindegy -
hol mennybe, hol pokolba kerül,
kinek búcsút hegedül
az elmúlás.
Rád munka vár.
Az ám, és nem kevés.
Éltető erőt a szív, az ész kínál.
Kútjukból, amennyit bírsz, igyál!