Nélkülem te már nem lehetnél
visszafogottabb a leheletnél,
izgatóbb, mint a tavi nádas,
hogy a csodára rátalálhass.
És én se lehetnék nélküled
tűz, megrészegült őskövület,
kit létrehoztál önmagadnak.
Kit magamnak létrehoztalak.
Én Ámort, te Totem-állatot.
Szerelmünknek szelíd, lágy vadont
őrült vágytól, hogy úgy szerethess,
ahogy csak szeretni érdemes.