Mintha
Egyetlen szónak kell felszínre törni,
ahogy forrásvíz váj mészkőhegyek
testében üreget, ahogy nagymamák
a „régiből újat „örök kényszerével
keresik azt a legelső szemet, avult
szvetterek bontását megkezdeni;
útjára kell az első szót bocsátani,
kibomlik aztán vég nélkül, szakadatlan,
szavak láncsorára fűzve, s utat
váj az előbb még elmondhatatlan.
Elnagyolt ecsetvonások, régiből újak,
éveim gönceit, a kinőttet, fakultat,
frissítve, átszabva, foltozva- toldva,
akárha utolsó divat szerint volna
szorítom rímtelen versbeszédbe,
mintha új idők új dala szólna.
- koosán ildikó alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges