Bennem, ha szavak ébredeznek
csöndesen várok és hagyom,
felismerem, betűkké lesznek,
s majd fehér lapra írhatom;
a gondolatnak szárnyat adnak,
a képzeletnek képeket,
megnyugtatnak, vagy elragadnak,
nélkülük élni nem lehet;
ilyen a lélek, ha napja fénylik,
ha benne öröm hangja szól,
szavakba rejtve csöndben érik ,
mint pincemélyen forr a bor.