Megtisztulás
Régi éjek zamatát őrzöm
párnámon, ha ébreszt a hajnal.
Az árnyakkal már nem vesződöm,
a széttört csend ölében dal van.
Mozdulatod belém vésett
félig-kész kőszobor lett ma már,
megdermedt jégcsap érintések
között mentőöv a szívhalál,
ha álca csak, s álomba ringat.
Be kell vallanod titkaidat,
amit koloncként hordasz s gátol...
Ha kihunyt benned a hit, s remény
sincs már, legalább őszinte légy,
s megtisztul a szív önmagától.
- Seres László alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges