'A Hosszú jegyesség c. film apropóján'
Ott
- a lövészárokban -
tenyeremben hordtam a szíved.
Sebem lüktetése ütemet vert,
mint mikor melledre simult kezem
a fehér batiszt alatt.
Fáj, ha rálépsz?
– kérdezem,
s te nem felelsz, csak mosolyod rajzol
zárójelet a gondolat végére
ott, a lövészárokban,
mikor eggyé váltam veled lélekben,
nagyon... nagyon féltem.
Az őrület időzött a sáncok felett,
közben csajkákon vert keringőt az eső,
hullottak a golyók és az életek.
Ott. A lövészárokban.
Tenyeremben hordtam a szíved,
egyre csak lüktetett…