Nincs kerítés, nincs határ,
szabadon száll a madár,
ha szétdúlják, szétszedik,
újra rakja fészkeit,
lomb takarja, tarka toll,
messzi útra húz a boly,
és ha újra nyit a zöld,
tavaszonként újra költ,
étke nap-nap megterem,
fákon, bokron, földeken,
megitatja a folyó,
s lakhelye a földgolyó.