mikor rozsdás a szivárvány
és fekete a gyurgyalag tolla
minden kép elmerül
az ecsetbe visszatolva
az ősz ősz marad s tavasszal
tar ágak összege a fa
leszakadt javíthatatlan
redőny lesz minden éjszaka
vonallá nyújtózik a labirintus
már titoktalanul nyirkos a hideg
és értelmét vesztve elgurul
az ajándékzsineg