lapul az álom
( a valóság
meg ne lássa)
mindennapi gond
port szór a Látomásba
(hunyorog könnyezik)
s egyszerre válik le
a madarak szárnya
lapul az álom
( a valóság
meg ne lássa)
riadt neszek rejtőznek
levélfonákra kő alá
és mégis
mintha nyugalom lenne
pedig forgószél hegyezi
jegenyék metszőfogait
s a csönd ragadozó teste
is megfeszült már
kész a támadásra
lapul az álom
( a valóság
meg ne lássa)
védtelen vagyok
így talán
nem érmes vadászni rám
(nincs benne semmi izgalom)
hátha
lapul a valóság
(az álom
meg ne lássa)