ARTpresszó - művészeti portál - versek, irodalom, próza

A pufogást viperában mérjük, ezért szükséges a mérőműszernek számítható csúszó-mászók állandó elérhetősége. Kérem, ne keverjék össze őket a torzonborz fiúk által használt fém “gumibotokkal”, melyeknek semmi közük a pufogás nemzetközi szabvány méréséhez. Ehhez ugyanis lomha mozgású, tömör testalkatú, jóllakott méregfogasok kellenek, amelyek nem méregdrágák és fogaikra sem akasztanak semmit.
Amint a barométer vegyítés is kívül esik ismereteinken. Gondoljanak bele, az például valószínűleg a baromtól származik, de nem bőg és nem döf le senkit. Még soha nem hallottam, hogy valakit méternek neveznének, baromnak már igen...
A mérés azért szükséges, mert pufogás állandóan van! Minden szinten. Alant ezt a békák is produkálják, ám rájuk szomorú vég vár, bár nem végvárak. Ezek a szeretetreméltó műszerek állandóan meghibásodnak, ha békát, patkányt, vagy egeret látnak. Valamint azt is kérném, ne méregre, kígyóra gondoljanak, nem róluk van szó! Bár ki tudja...
Pufogó anyós nevezetű lények is mérésre szorulnak, de sokkal nagyobbat lépve a hágcsón felfelé, mondjuk a helyi, városi, megyei önkormányzatok pufogásszintje folyamatos mérésre szorul.
Tudniillik, ez is olyan mint a rengések Richter skálája, egy bizonyos szinten felül életveszélyes, ezért kell ilyenkor a műszereket bevetnünk. Legalábbis nem ártana őket bedobni a két lábon járó pufogók közé. Még sosem tettük, mert felettük is vannak pufogók, már nem is merem megmondani hol, akik miután erről az elementárisan egyszerű, mégis emberiség segítő mérőműszer jövendő alkalmazásáról hallottak, már döntöttek is.
Minden szükséges aláírás, és az összes létező pecsét bizonyította, hogy kártékonyak. Az emberiségre az egyedüli igaz veszélyt nem a pufogás, hanem a pufogóméter, alias vipera jelenti.
Tehát csúnya szóval, ki kell irtani őket. Odafenn szebben fogalmaztak, nyolcvanhat oldalas tanulmány mellékletével alátámasztott határozatukban kijelentették, hogy a vipera szó nem maradhat meg, csak a rendszertelenített üsd-vágd szerkentyű esetében. A maguktól haladó, mérgelődő mérgeseket ki kell vonni a létező fajok közül.