Bocsásd kenyeredet a víz színére,
hogy hozzáférjen, kit az éhség gyötör.
Adj részt másnak, közel a végítélet,
trónt ül a bűn fennen az erkölcsökön.
Ki a szelet lesi csak s felhőkre néz,
ostoba az, ha nem vet és nem arat.
Még az Úrban se bízik meg, hát elvész
a hite, mint a kidőlt fa s ott marad.
Reggel vesd el a magot, estig arass.
Szólj fényről és árnyról, hogy meghallgattass,
mikor imára kulcsolod két kezed.
Örvendj, míg az ifjúság tüze hevít,
és úgy élj, hogy az Isten a bűneid
számon kéri, ha hozzá megérkezel.