Követlek öntudatlanul
„Napokra elfeledtelek,
döbbentem rá egy este,”
lehet, hogy már halott vagy,
vágyaim kihűlt teste.
Az is lehet, hogy jobb ez így,
talán már sohasem látlak,
élek nélküled,- mégis veled:
te álomkép, én titkos társad.
Végül talán majd elfeledsz
örökre te is engem,
nem érdekel, hogy létezem,
vagy kinőtt a fű felettem.
„Napokra elfeledtelek,”
azt hittem, úgyis vége,
amíg egy éjjel elhozott
valami furcsa kényszer.
Követlek öntudatlanul
azóta álmomban, s ébren,
mint anya óvja gyermekét,
vigyázlak nappal, éjjel.
(Evokáció: Pilinszky János
Miféle földalatti harc című versére, és Bodó Richárd, Követlek, bármerre mész c. fotójára)
http://3.bp.blogspot.com/-Z2W2JVbhhSg/UsmRxhaOtKI/AAAAAAAACfM/18deMKITDk...
- gosivali alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges