Könnyed
Lebegő város
szíve vagyok.
Szép ez a sötét,
belemereszti szemét
bőrömbe.
Átfagyok, majd
új dallam melegít,
balra fordítom
fejem, halljam,
jobbra vágyom..
Most lebeg a város,
én vagyok a szíve,
szép ez a sötét,
megérintem egy felhő
kezét,
ölelő szél, nyitott ablak.
Tudod, élet, néha csak
veszni hagylak.
Lebegő város,
álmodó sötét,
részeg dalol,
megitta utolsó sörét,
tetszik a dallam,
balra fordítom fejem,
hogy jobban halljam.
- Tóth Zita Emese alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges