Kéz, kezekről
Mindenhez kell... 'bármire jó'; általa és vele boldogul az Ember,
ki mellesleg Föld - lakó!
Kezdetben apró, csókolni való. Aztán ugyancsak Ők
dacosan rántják, lekvárba mártják. Bokókásan billeg benne a ceruza, de csak
előszörre... húgom-kicsiny-keze míly ártatlanul és sután lendült, amikor kezdetben
hegedűjén gyakorolt. Mekkora elánnal szorította kezemet a srác, az iskolatársam
össze-izzadtunk, majd kezünket lengetve szégyenlősen száradtunk'!
- ha segítő kéz átsegít az úton vakot, tudhatod; ezt a kézpárt segítőkészre
otthon nevelték; ha hagyja - mosolyoddal, még meg is jutalmazhatod.
Őseink génjei mikor összekapaszkodtak, akkor vette kezdetét a mi nagy utazásunk.
Sok minden eldőlni látszik már a startnál; a környezet is sokat nyom a latban
nem is sokára elválik az is, ki keresi majd kenyerét kétkezi munkával és kiből válik
például "billentyű zsonglőr"?
... és mely kezek kénytelenek ezért, vagy-azért belelógni a világba, értelmetlenül...
Ember te tudtad? - hogy fele annyi közöd sincs a világhoz, mint gondolod?
És, hogy csak az apró dolgokba vagy beavatott? A Sors-nevű rendező a
Jelen-című darabból bármikor kiírhat! ... amúgy is furcsán fogy Nemzetünk.
Múltunk tanúja Dédike ma kényszeríti öreg kezeit a legfájdalmasabbra
(a szokásokat is ő ismeri legjobban)
... elhalt unokája még langyos, engedelmes kezét imára kulcsolja
gyerekkori olvasóját tenyerei közé csúsztatva
2009. október 19.
Az autóbalasetben elhúnyt--- Fiatal Néptáncosok Emlékére
- Bozó Éva alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges