Késő van már,
és túl sötét - bár kívül
cifraság az élet.
Ahogy gyűlnek az évek,
vállamon heggyé
nőnek a miértek.
Mindent meg kell értenem,
böfögést és macskanyávogást,
okokat keresni, hiába a tények
elmondanak mindent.
Legyünk kulturáltak,
húsbavágó kérdéseket
feltenni vétek.
Talán helyet kellene cserélnem,
ki tudja: kivel, mivel, mikor?
Ehelyett minden este nappalt,
reggel éjszakát temetek,
miközben
zsibbadó idegszállal kerülgetem
a sötétülő vermeket.