Ingázik a vágy, hol alakos árnyak jég
és víz közül égnek emelik vészrágta,
mézízes alapját.
Mondd, mennyi gyógyír
fér bele a szívbe? Mégis
mennyi álmatlan éjszaka
kell, végül azt mondd,
megérte otthagyni mindent?
Tessék, megint kileng a szívem,
körülötte motoz egy álom-
szeretet.