Jobb lenne megbomolni
Lehet, jobb lenne megbomolni,
mintsem látni a magyart térden,
mint kiegyező kényszerembert,
a mihasznát, ki masíroz kutyabőrét
lengetve, vörös csillagot tűzve mellére,
közben gojnak gúnyolja apját.
Habzó szájjal védi a békét, mint
önnönmagát - anyja tévedését.
Fél-lelkű fél-nemzet szülötte.
Hány évszázada már, hogy nincs magyar,
csak emlékek és az álmok vetülnek olykor
házaknak falára, rogyasztva még jobban
a valóságot. Petőfi Az volt. Rövid és
beteljesületlen. Huszonhat év füstbe ment.
Már akkor is késő volt lyukat vágni
zászlainkba – a dölyf ott is mindenek felett
állott, csakúgy, ahogy most – én se vagyok
más. Újabb füst hazám egén.
Elcsépelt frázisok gyűlnek megalkuvó
literátorok által kiölve a valót - még élek.
Még nem szívott be a rendszer, még nem
taposott agyon a kerék. Elmém még félig ép,
de vajon mit hoznak majd az évek? Rettegést.
Hát lehet, jobb lenne megbomolni,
semhogy térdepelnem kelljen tükreim előtt,
mint kiegyező kényszerember.
- Jagos István Róbert alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges