Jégfalon át
Áthatol a csend a gyöngédségeken,
megejtő a hit, mind varázserő.
Magához vonz, hogy elérhető legyen
a lehetetlen is, s a lehető.
A kéz ad, -hát adj- úgy szeret öt ujja,
hinned kell, hogy lesz, ki viszontszeret.
A jó a rosszat mindig felülmúlja,
tenyér melegével felékszerez.
Boldoggá tesz, akkor is, ha szegény vagy,
- szegények közt is a legszegényebb -
mit magadból adsz, Isten ajándéka,
elesetteknek az emberséget.
Egy kinyújtott kéz kell csak, hogy megérintsd,
a szív ajtót vág a jégfalakon,
míg hajt a vágy, hogy adj, mikor remény sincs,
hogy mindazt tőlük visszakaphatod.
- Seres László alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges