Hordozlak
Magamban hordozlak mióta élek.
Elátkozhatsz, akkor is áldalak.
Éveim fogynak, mint égő gyertyaszál
s látod, mégis több leszek általad.
Te adsz erőt, mikor gyengül a karom.
Hited lobogása éltet, táplál.
Vigyázunk a hulló homokszemekre,
ha hajnalok tüzében talál ránk
Földre borult arccal gyónom meg neked
a be nem vallott férfi bűnöket,
hogy feloldozást adj egy élet jogán,
ha kísért még emléknyi bűvölet.
Mert úgy fáj még ma is, ha nem vagy velem,
mintha lángok közt parázson járnék.
Nem sóvárogtam talmi kincsek után,
hogy vagy, az a legnagyobb ajándék.
Köröttünk világrendszerek estek szét.
Én őrzöm égre karcolt névjeled
földi csillagmását s úgy várom csendben
veled... az utolsó ítéletet.
- Seres László alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges