(Holló László: Önarckép)*
tükör sem kell a sejtenként ismert
mégis idegen ember tubus-égboltja alatt
képlékeny anyag még pigment olaj hordozó
régi terv fölbukkant emlék "ez lennék?"
s hogy az alapozott vászon innen vagy túl van a halálon
és mi lágy elomló lehet-e szögletes képlet az úton
mely egy ív kezdete-vége gnothi seauton
melyet már a születés-előtti ködbe vésve
leltári számként kalapáltak a létezésre
hogy (majd) fölismerd végre a benned-lakó fricskát
a trágyát és gyöngyöt szállító talicskát
s hogy mosoly vagy kiáltás a bánat
ám legyen bármiképpen dörzspapírral
sohasem érinthetsz pilleszárnyat
*Holló László (1887. március 6. – 1976. augusztus 14.)
Kossuth-díjas magyar festő. Az alföldi iskola egyik jeles képviselője.