Himnusz a vízhez
Mostanában túl gyakran kiált
"dicsekszik Földünk", óceánjai
temérdek sós vizével
árjainál még fitogtatja is erejét... elnyel
és visszaokád mindent
s mindenkit
írva e szörnyű pusztítás, hol vagyon?
ki marad - mégis ugyanazon a földön
kezdi újra; írva így vagyon!
Az ember édes-vízzel él; nálunk még van
sok helyütt már nincs- ez őnáluk
kincs... az élet és víz összetartozik
ölni kényszerülhet
érte, aki szomjúhozik
Világűrbe retúrjegy, vegye
kinek telik, de az életadó tiszta víz
odafent is hiánycikk: Akaratunk ellenére,
mi emberek
a víz miatt leszünk újra egyek?
legelőször fürdik majd a gyermek -
asszonyillattal dúsul a víz az anya után,
ettől idő előtt, szégyenlős gerjedelem
járja át az apát
ki a lavór vízben utolsóként mártózik meg
közénk
szép lassan, így lopakodik
vissza... a "lavór romantikája"...
- Bozó Éva alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges