hadak útján
Csaba királyfi a csillagösvényen elkószált seregét és a Vereckei-hágót keresi. Nem is sejti, hogy egy eurokonform Vízöntő a Tejutat már úgy lemosta, hogy a visszautat még korszerű nyomkeresővel sem találná meg. Éjféltájban egy kerecsensólyom kétségbeesetten rikoltoz és percenként az órájára néz. Mintha várna valamit. De a szoláris szélben csak reklámkampókra akasztott testek lengenek...
királyfi lovat abrakol
homlokán gyúlnak csillagok
lába alatt kígyó sziszeg
de a hágó még messze van
Szvjatoszláv Richter szembejön
zongorát cipel vállain
mollban suttogna titkokat
de nem figyel rá senki sem
Vízöntő dézsát töltöget
koponyák hegyén vér csorog
s hol felragyognak csontjaink
néhány billentyű felzokog
turul szárnyakon prizma fény
kérdőn csörögnek vekkerek
vezérre várnak odakinn
de a hágó túl messze van
______________________________
A vers korábbi változata a Kincsesfüzet/2008 41. oldalán jelent meg http://www.kozkincs.hu/files/Kincsesf%C3%BCzet2008.pdf
- theodor alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges