Hárfám pihen... de, ha
szerelemről kérdeznének
ömlene belőlem a szó
Olykor villanás
máskor tánc, andalító
sokszor eltart egy életen át
önkívület, tüzes nyargalás
könnyező mosoly mögött
csókos akarás -
kiteljesedni vágyó egymásra-találás
Évre év; az igazi tűz végig melegít:
fánk terebélye alá gyümölcsök hulltak
lány, előtte fiúcska
ez ismédlődhetett valna
éveken át újra
Nincs mögötte titok, passzus
a végrendeletben
mi mégis
majd ölelkezve szállunk a fellegekben
- bizonyára 'kétszerre indulunk tova'
addig egy csillag lesz... másikunk otthona