ARTpresszó - művészeti portál - versek, irodalom, próza

BENCZES S. GÁBOR: EMBER c. verséhez ajánlva (Kincsesfüzet 2007/14. oldal):

http://www.kozkincs.hu/files/k%C3%B6zkincs-f%C3%BCzet%202007.PDF

Szereplők:
Göre Gejza részeges férjuram
Felesége, Göre Gezella
______________________
Gezella: Hé, Gejza!
Mi az a kalyiba ott az udvaron? Palánkokból, pántokból, vályogból mit eszkábáltál össze? Megőrültél?
Itt benn már nem jó? Ott akarsz lakni?

Gejza: Bújnék én bárhova, asszony! Barlangokba, ősi sírokba, temetőkbe a föld alá. Ha pénzem volna, elfutnék én egy jó nővel a piramisokhoz, vagy az Akropoliszhoz is előled.

Veled már csak végtelen ásítás az élet.
Pengém, dárdám már rajtad kicsorbult. Már csak izzadó küzdés, ha szexelünk. Tornyaim veled inganak, és idő előtt ledőlnek.

Mesélhetsz nekem a te csodaszép völgyedről, meg arról, hogy mindent megbocsátsz.

Házunk csak négy fal. Termeink konganak. Görcsösen hiába erőlködöl, mellemet ököllel hiába döngeted.

Válókeresetem postán megmaradt üzenet. Ha ügyvéddel keresed, esetleg nyoma van. Bár az is lehet, hogy a penész már félig megette. Vagy ki tudja? Tán egészen.

Te nálam már nem vetsz és nem aratsz.

Hajnali könnyeid hiába hullanak. Mindig csak repülnél. Kezem egy ideje már csak ólmot öntöget, hogy szárnyadon legyen, mi tőkesúly. Ha jól könyvelsz, összevetsz múltat a jelennel, gyökvonod, megszorzod, hatványra emeled, majd kihúzol valamit..., mintha csak tükörben látnád önmagadat.

Menj templomokba, bámulj ikonokat. Menekülj a múltba. Sárkányként szegezd magad régi hajóorrokra, úgy ahogy vagy, akként ahogy vagy. Nem kell változnod. Keress más hajóst, és kitátott szájjal dalolj neki szirén-dalokat. Az én hajóm vitorlái már rongyosak, szakadtak kifestett körmödtől.

Ne menj válaszokért szutykos utcakövekhez. Hátadat ne támaszd málló házfalakhoz. Testedet sztrádákon ne kellesd. Ne hallgasd a fák titkait. Füledet érdes kérgükre ne tedd. Hisz tudod, hogy botfüled van. Az neked nem elég? Gondolod jobb lesz, ha azt te fafülre cseréled?

Engem te ne vádolj, ne mondd, hogy az az égbolt hogy szakadna...!
Éjjel meg ne bolyongj félholtan ordítva, sikongva folyosón hideget-meleget!

Gezella: Mit beszélsz te Göre görény Gejza? Te idióta! Te, aki a múltkor is majdnem felgyújtottál, amikor akkora tüzet raktál a fehér combjaim közé, hogy a tűzoltók is alig tudták eloltani? Te, akinek gondolatai folyton más nők bugyijában vájkálnak? Te, akit, ha egy-két percre magadra hagylak, folyton peniszkönyököt kapsz?

Hívom a mentőket és tűzoltókat, hogy leszedjék a nyakadra tekert zongorahúrokat, torkodból kirobbantsák mindkét szaxofont, fogaid közül kicibálják Heidegger összes műveit, és a lábadból kiolvasszák az odafagyott lépéseket. Remélhetőleg újra tudják éleszteni a tőled félholttá vált tekinteteket is.

Buldózer is kellene, hogy elsimítsák a tulajdon két kezeddel összehordott sóder hegyeket.

A zaciból pedig váltsd ki az aranygyűrűket, a dedikált festményeket, és hozd vissza a pénzzé tett gyermekhinta láncokat is! Kérem vissza a bankkártyámat is! A bűnlajstromodat, amelynek minden sorát te írtad, de már elfelejtetted, nehogy bővíteni merd!

Amúgy meg részeg és mocskos vagy. Zuhanyozz le, és mosd, vagy sírd ki szemed sarkából az odatapadt sárrögöket! Igyál egy-két liter feketét, - vigyázz, hogy a nagy fekete könyvet közben le ne nyeld, - és józanodj ki!

Ha nem látsz már egereket a falrepedésekből kijönni, és azt a kalyibát is lebontottad már az udvaron, várlak a szobámban.

_____________________________

* anno Batman nicknéven publikáltam
(A fenti írásom 2007. jun. 29-én jelent meg a BENCZES S. GÁBOR által szerkesztett Közkincsfüzet 2007/1 16-17. oldalán, ott ahol az előző lapokon bsg EMBER c. verse is:

http://www.kozkincs.hu/files/k%C3%B6zkincs-f%C3%BCzet%202007.PDF )