„Nem esnék jól gyertyafénynél, lúdtollal írnia új
műveit? Nem akarna, mint Faust, lombikok fölé
görnyedni abban a reményben, hogy sikerül új
homunculust létrehoznia?”
Bulgakov: Mester és Margarita
messire
évek óta készülök papírra vetni kudarcom
azok az apró emberkék
minden helyzetben és folyamatosan
élhetetlenné teszik napjaim
kiszabadulva
tömegesen helyzetük tarthatatlanságát
vetik a szememre
jogaikra hivatkozva kényszerítenének
foglaljam el helyüket a lombikban
felrobbantják a kőhídat
sorra kivágják a cseresznyefákat
egyszerűen kiírják történetünkből Margaritát
ha nem váltok önként
identitással együtt nembeliséget
ennél a szabadságnál jobb volt
még a pszichiátrián is
és ez nem panasz
de követelés