A 'föld'
Megcsókol a tisztelet; védőhálója vagy az elmúlásnak
mikor befogadsz; bizalmaddal túlzottan, ugye nem élt
vissza az ember... helyünk van a Nap alatt?
Szétszór a gyerek, napórát szúr beléd a kamasz; Anyám benned
virágot nevel. Gyeptakarós nászágya vagy sok emberpárnak
mikor vágyuk egymásra talál - boldogság könnyét
a teremtő erő, ilyenkor csordítja rád.
Ég földdel-karöltve rózsát festetek gyümölcsre, megadjátok kenyerünket.
Szálló szél visz vissza hozzád, tán csobogó víz hátán érkezem - Még nem!
(dolgom ezer) Erejét vesztette a Nap, palántázok: forgatlak, markollak... szórlak
élvezem,
akár egy gyermek
- Bozó Éva alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges