Fájások
A harminckettedik
boldog hét után
fájások gyötörték,
mint Szűz Máriát,
nem sírt fel, sem ő,
sem a piciny gyermek,
a szülőszobában
fény, s köldök tekergett,
nem akart megválni tőle a fia,
– jobb lett volna talán
anyjába halnia –
*
Mária! Jézuskád
mindörökké áldott,
születését újra
glóriázva várod,
hívek térdepelnek
lábaid előtt,
ki miértünk szülted
őt, a Jótevőt.
Júdás anyja! Neked
nem jár semmi hála,
pedig tested méhe
kínlódta világra
az Esendő Embert!
- Péter Erika alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges