ez a vers is
szeretlek, lásd, semmi nincs
hiába
de pislogó hófényként árvulok
szemeid gesztenye-mosolyán:
világrepedés-vonások,
alázatos árvacsalán-tüskék,
két sírógörcs közötti csend
vezeklő sziromhullása,
beszakadt halántékára dőlt
önző napraforgó-vakság
az utolsó hajnal harmatgyűrűjét
forgatom ujjamon, se dal, se hang,
csak velem virrasztó hiányod
a gyémánt-éj elpattant vérerei
csomózva,
a kisemmizettek végrendelete
ez a vers is
- Mészáros László alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges