akácok alatt asztal rajta abrosz
lankadt szárnyú vászon-albatrosz
ott ultiztak a fröccs-barátok
mellettük teknő két bakon
abban mosott minden lakó
és gatyák lógtak madzagon
még nem volt TV a rádióból
zene szólt és demagógok
s a budiban (hátul)
szögön újságpapír lógott
hintalovon ültem billegő világ
füst és csóka szállt a ház fölött
nem mondtak mesét a dáliák
csupán egy rozsdás csap böfögött
de poros ablaküvegre nevem
kezdőbetűit rajzoltam ujjal
két I az elsőn fecskeszárny
s hogy repülni sosem fogok
később azt is megtanultam
nagymamáink rétest sütöttek
illata az eresz alá rakott fészket
ott kelt ki a vasárnap délelőtt
s mint gyíkok cikáztak a falon
izgága repedések