Emlék lettél
Túléltelek
örökséged birtokában, szenvedélyeid
sodrásában - boldog élet jutott Neked.
Hogy csodáltalak! Nem ésszel
vágyakozó félsszel
elérhetetlen -fölényes voltál kamasznak
mit sem sejtve, néha sebet ejtve évődtél
egy falusi lánnyal
elült szívem zaja, a tűzből
csak a hamu maradt
... de éjszakánként az álmok megtaláltak
feltűnt
a vágyott idegen
és mellém szegődött hirtelen
Találkozni gyűltek a negyedik dések:
anekdotáztunk, nevettünk
a bor és fiatalság mámorában hosszú órák múltak el;
nem éreztük az élet súlyát,
a család gondját; - panaszra nem volt ok, hisz az emberi
gyarlóság-rozsdája még nem kezdett ki senkit
Jó volt ünnepelni!
Levegőzni hívtalak. Te a járdán
én Ég és Föld között haladtam
de néhány percig "hallottuk egymást"
hangtalan
Zakód vállamra került. Fáztam.
Szemem behunyva csókot kértem
... csodát vártam!
A Föld békésen forgott
tovább -, nem hallottam muzsikát
egy csók volt
semmi más
elég ahhoz, hogy bennem békésen
kihunyjon a vágy
Nem álmodtam többé Veled - elmúlt a varázs!
Tágak lettek a terek. Ismerős helyeken
nem füleltem többé lépteidet...
Évtizedek teltek el.
Munka, család-gyerek...
és egy nap halálhíred érkezett
Nem értettem semmit
sikert sikerre halmoztál -
a hírnév árát
ily kegyetlen, gyors halállal fizetted meg?
Ugye békésen mentél el Kedves?
- jutott még mosoly szeretteidnek
- Tudod a szép mindig' jólesik, szeretnék elmondani valamit:
Az igazi érzések előszobája a vágyakozó szerelem, és ezért
Köszönettel Tartozom Neked
____________________
dr. MJ. emlékére
2007. november 26.
- Bozó Éva alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges