ELŐADÁS
Ha tévedtem is, minek hoznám szóba,
mi megesett, az sohasem volt próba,
az idő rácsán nem húzgálnak ráspolyt,
így amit éltem, mind előadás volt,
csak fát köt gyökér annyira magához,
mint lélegzet a szívzakatoláshoz,
a kihagyottat nem pótolja mégse,
a „holnap helyrehozom” tévedése,
a bajok jönnek-mennek egyre-másra,
meg erőm sincs már semmi haragvásra,
mi elmaradt, az elmarad egészen,
mi félbe van, az sohasem lesz készen,
mégis tűnődöm, merre az az ablak,
hol látódik, ahogyan összeraknak,
és nézhetem az ismeretlen szépet,
hogy ringatják a fűszálak a rétet.
- Mityka alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges