Schmidt Tibornak
Talált utca. Kész boldogság.
Beragyogja szavak napja.
Rejtett szemekkel figyelik.
Ő csak sétál. Nincs kalapja.
Maga elé egykedvűen
néz, szeme csillagidőben.
Egyet gondol, mit nem gondol?
Lépdel fel a levegőben.
Falak mögött, ajtók mélyén,
szorongással meglapulva
figyelik árgus szemekkel.
Érdekli is! Érzi, tudja.
Szíve dobban: minden őse
benne. Temetőket hordoz.
Nagy ívben tesz az időre,
köti magát semmi korhoz.
Most meg eltűnt! De hová is?
Lábát lógatja egy felhőn.
Néznék, ha látnák. Nem veszik
észre, utcán másfelől jön.
Kalapját a szélre bízta.
Lapít a szél. Nincs kalapja.
Talált utca. Kész bolondság.
Átragyogja szavak napja.