Dermedt alázat
Ezerszer áldott nappalok után
rám hullt a sűrű, éjsötét átok.
Fájdalom-kövek közt botorkálok,
homályba fúló társam a hiány.
Fordult a világ velem hirtelen,
feltárta titkolt, sátáni arcát,
szívemben rekedtek álmok, imák,
halálra vált a remény, kegyelem.
A rianó csend döngött fölöttem,
zuhantam sötét szenvedésbe,
szívemre ült a kő-nehéz bánat.
Szép szavak hullnak holtan köröttem
- súlyos fémpénz anyám zárt szemére -
hó-tiszta gyolcsban - dermedt alázat.
- gosivali alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges