Démontűz
Féktelenül heverészek
mégse vagyok csontig részeg,
mint a megkorhadt fák lombja,
hajlott törzsem behúzódik
ledőlt árnyékomba.
Átszűr a fény, itat a nap.
El se mentem, itt hagytalak.
Sziluetted karcsú ívét
visszahajtja rám az Isten
égre vivő hídként.
Így bűnhődik az ártatlan,
kit az angyalok áltatnak
vágyakozó csillagfénnyel
s jégezüst cseppkő leszek, ha
a démontűz eléget.
- Seres László alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges