Csillagsejtek
Az agysejtjeim csillagok,
egy légző galaxis vagyok,
így nem a földi képzelet
irányítja a lelkemet,
nagy, messzi óriás ölel,
pont olyan távol, mint közel,
ahol a véges semmi van,
odaröpítettem magam,
és sok milliárd Nap között,
hol minden mindent összeköt,
hol elhagynak a sejtmagok,
és ott vagyok, hol nem vagyok,
s míg fényülök, mint gömb öröm,
én boldog újba költözöm.
- Mityka alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges