(kicsit üldögéltem a Duna partján)
Csendes még a Duna,
ballag méltósággal..
hátán farönkök
sodródnak az árral.
a part is csöndburokban,
mindenfelé tapintható
békesség van..
Én is megnyugodtam.
Csendes még a Duna...
Csak a kicsi rigó fütyüli
az „élni jó” üzenetet
homokos parton
mélázó füzeknek,
suttogó nyárfának,
ki már küldi pihe-hírnökeit,
s boldogan szállnak
elébe a nyárnak.
Mint a rigódalok,
tündértáncot járva
hirdetik ők is,
hogy élni jó!
Élni jó!-suttogják a füvek,
ők megszenvedték
a tavaszi tüzet,
mi felperzselte hátuk.
Mi láttuk,
s nagyon vártuk,
zsendüljön az élet,
zendüljön az ének,
mert úgy akarta a lélek
hogy a színek, meg a fények
együtt hirdessék a rigóval:
Szép az élet!
Csendes még a Duna,
ballag méltósággal.
Hátán farönkök
utaznak az árral..
Partja csöndburokban..
én is megnyugodtam.
Élni jó!
-suttogom magamban.