Csöpögős
Világos volt,
hogy sötét óriás a szerelem,
s akárhányszor kerestem szerepem,
álarc lett a csók
és estélyi ruha a közösülés.
De mára túl kevés szabad,
s miközben az értelem
önmaga felé szalad,
megbotlik a sárban,
összedől.
Semmi baj.
Rég tudjuk, hogy egy nő
mindig szebben tündököl
egy bizonyos alkoholmennyiség
után.
Bután.
Már nyúlok is a sörömért,
de csak az alátét maradt hátra,
kilovagoltál a kocsma ajtaján,
eleredt a folyékony pára...
eláztam.
- Tóth Zita Emese alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges