Buzgalom
Nem szólítanék meg semmi kétséget újra,
te istenként próbálod magad mutatni,
én pedig megkukulva figyelem, mint halandó,
sugárfényű lépted.
Bár azt hiszem, nem érted,
hogy nem vagyok hívő,
se ateista,
se keresztény,
se zsidó,
de lábad nyomát érintve megolvad a hó,
tavasz lesz.
Tavasz lesz szívkörnyékemen
és szüntelen fegyelem szükséges a jóindulathoz.
Isten nem ragoz, nem tanít,
vagy ha mégis,
ásítva borral koccintok vele víz helyett,
a cigis dobozomból már csak csikkeket adhatok,
rag vagyok,
te pedig szótő.
Nem toldanám meg a léted,
túl kevés felnézni rád,
vagy csupán nézni bárhogy,
öledbe hullok
akárhogy.
És nézd te is, ahogy tördelem kezem,
hallgatok, mint egy birka,
hisz pásztor nélkül egyetlen juh se bírna világmegváltani..
Hozsánna, kedves, el is felejtettem, kivel beszélek,
Ön túl nagy étek nekem.
viszont Ön nélkül
éhezem.
- Tóth Zita Emese alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges