Botba fogódzó
Ha visszafelé kellene szaladnom,
és minden percről számot kéne adnom,
hogy mi maradt, s mi az, ami odavészett,
már én se raknám össze az egészet.
Rossz krumpliként kell héjában maradnom,
és várni, mint a puskában a patron,
mit lőszerré egy kontár hevenyészett,
és ráébredni, nincs éleslövészet.
Bár végül mindegy, mifélére nőttem,
valamit biztos kihagytak belőlem,
a jobb kezem már fogódzik a botba,
bár elakad a grádicson a léptem,
de dalba fogok akkor is, ha éppen
az Isten hasgat pengő darabokra.
- Mityka alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges