Bögrefej
Lapított önszimmetriában dúl minden bögrék irányába a tepsi macskairigység, mert saját agya testben fej. Lapos! Ám egymás mellett két bögre, a csodálat szimmetriáját ébreszti benne, és mocsaras dühöt amiért ő nem lehet piros ajkú, cserepes szájú bögrefej.
Fazekasok nagy tudománya virágzott bennük, kankalinmezők csillámló hajlatú harmatjában. Bús képű, barna szemeket meresztve rá, a gyárban sorozatban hideg sajtolt, esztétikátlan lapos fejűre. Még igazi füle sincs, csak olyan le-fel hajtogathatós. Abból viszont kettő. Bögrefejek egyfülű díszét, rövidke rokolyában sem érheti utol.
A macska is abból lefetyel, s mikor eltűnik, utána rögvest az egér. A ráégett citromok is kicsináló szemekkel dühöngenek, amiért rásült héjukat szürke szén formájúra pörköli.
Most megbarnult, mint egy tipikus sztereó. Pajzsszerű, szerencsétlen külsejével, és öntudatos zománc lepattogtatással írta ki magára: "Ha újra gyártanak, bögrefej legyek, amit szeretnek kutyák, macskák, egerek. Borongó kés legyek! Le a sütőkkel, éljen a nagy beeeee, hogy beláthasson, üntyüm-püntyüm gyermek kezekbeeeee".
Csendben megmosolyogva, színtelen tepsimagát fájóra kaparják minden sütés után. Hát bögrefej lesz, ha lesz még egy dobása… Hogy is van ez?
A konyhában, épp bevágta a huzat az ajtót, és két védtelen bögre, fejestől ment szét. Tepsi csak nézte, de serpenyő voltában megelégedni így sem tudott. Bár lett volna inkább bögre alakú bukta, amit majszoló gyerkőcök habzsolnak fel, számtalan dicséretözönben. Ő csak egy szerencsétlen, lapos fej, eszköz, amiről, a bögre dédelgető, kis gödrös arcúak nem is tudnak.
- Boér Péter Pál alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges