Takarómon
ragyog még a fény,
mégis ömlik könnyem,
s fájdalom pettyezi
törékeny bőrömet.
Ölelj meg éjszaka,
csókolj meg éjszaka,
férfi-vétkeiddel
csipkedd meg mellemet,
hogy ajkad közt legyek,
görcsben, megizzadva,
vérem megalvasztva,
melled a mellemen,
verítékben vacogva,
szemed a szememben,
összekulcsolt tekintettel,
parazsat sugárzóan.
Veled akarok aludni,
hasad a hasammal,
hátad a hátammal,
ágyékodon táncolva,
szíveden kalapálva,
sikongva és hallgatva,
boldog remegésben,
veled akarok aludni,
hogy karjaidban haljak,
örök ölelésben.
2008. október