APÁM EMLÉKE, SEGÍT
|
2011.06.19., v, - 11:27 — Bozó Éva
Apám emléke
segít
Segít
nem nyomaszt
idén töltené a 85-öt, de
51 éve az örök vadászmezőkre
költözött. Szikár volt
bírós, huszonkettes legény. Udvarolni lovon járt
álmot dédelgetett egy gépmadárról
Ő -a huszonkettes vagány.
Oktatott - felszálltak, és együtt végezték be Oktató és Oktatott
Repülni egyszerű! - mondta Apám - a gépet felvinni és letenni: ezt kell gyakorolni!
Megkezdték a leszállást, de elfáradt az anyag; pont
az a vászon szakadt szét... lobbant
lángolt-robbant a gép...felfogták
a veszélyt... p ró b álkoz tak?
Katapult nem volt... ejtőernyőre
sem volt idő: Nem volt idő!
Fohászkodtak Istenhez,
vagy szó nélkül olvadt össze
Zoltán-Pál-Gépmadár?
totális
véletlen
ÉrtelmetlenPilótahalál
Apám
mára
megöregedett volna:
nem ülne motorra
vadászni... ritkán
járna, apró
repülőket
fabrikálna; széke
karfáját
fogva
repülne
barna pillantása bearanyozódna
mikor emlékezne... idén tölthetné a nyolcvanötöt
*
***
*
Pécel. 2007. június 29.