Fürtökben lógnak az akácvirágok,
Megkövült, öreg fákról.
Nemcsak lilák, égbetekintők,
Ruhájukkal tüzijátszók!
Nehéz súlyukban,
a kék csillámlik vissza,
éppen. A másik piros!
Szép itt a fa alatt!
Szökőkutak előtt,
selymek a levelek,
merengők és buják,
vásott rét-tekergők.