Sárgarigó ül az ágon,
fürdik a reggeli fényben,
hajlik az ág oda-vissza,
kék ragyogás van az égen.
játszik a lomb is a széllel,
mintha halál sose volna,
zöldje ma sárgában vész el,
leng aranyos lobogója.
napsugár lépked a kerten,
holt melegét ide szórja,
lobban az élet utolsót,
álmában jut fel a holdra.
2012. november 3.