Újratölthető
Képtelenség. Annyira határozottan
állítod, mintha tényleg volnának el nem
képzelhető képek. Nem bírom megállni,
hogy azonnal próbát ne tegyek. Komolyan
igyekszem elképzelni egyet. Hiába.
Végül is megnyugtató: ha akarnánk, se
tudnánk csak úgy, a levegőbe beszélni.
Nincs ok elsietni. Mindegy, hogy melyikünk
töri meg a csendet, csak érvénye legyen,
amikor megtörténik. Lazára venném,
annyira, hogy beleizzadok. Üresen
hangzik mégis. Képtelenség! — hasít belém.
Nem vigasztal, hogy kettőnké ez a kudarc.
Kapaszkodnék inkább bele a "hangzik"-ba,
hiszen nem bizonyíték. Újratölthető
dialógus a mienk; befejezetlen.
- Bátai Tibor alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges