Sorsod
mit rád mértek
láthatatlan vaskezek
- Istentől valón gyötrőn is áldás -
melynek terhe kínlódva nyomaszt
nem álomfolyó felett ringó kérész-élet
nem is könnyedén szárnyaló szabadság
ájult szélvirágzása hogy életre kelhess újra
csupán egyetlen napra mielőtt lába elé hullnál
önkéntelen tapogatózva mint lelked mélyén a hit
amit olykor át se látsz csak érzed csodákra képes
e lelkedből kiszakadt örök létű szépséges próbálkozás
benne minden nap minden pillanat mikor szűkül már a fény
hogy árnyékod átlépd s hordozd mint gyümölcsét hordozza
szőlőtőn karjaiban a gyenge vessző egybekapaszkodva vele
mert tudja hogy magától nem teremhet csak ha rajta együtt marad
(Kép: Internet)