Értelmetlen
|
2012.08.19., v, - 22:27 — P. Tóth Irén
Ébredés zavarja a reggelt.
Az ébredés nem fáj, csak rossz.
Ráébredni, hogy a világ gonosz.
Hogy semmi értelme az ébredésnek,
és semmi értelme a meghalásnak.
Olyankor tükröm mindent megmutat,
hidegvérrel gyilkolja álmomat.
Ez az igazi ébredés:
szembesülni a valósággal.
Imbolygó lábaim hegyekbe ütköznek,
koponyámba léket vág a felismerés,
hogy ma sem történik semmi más:
céltalan várakozás - a holnap úgyis eljön.
Egyszerűen beköszön,
majd ahogy jött, úgy megy is,
s már emlék lesz a holnap is,
- szemhéjam mögé rejtőző fénykép.
Egyre homályosul az énkép.