Éjfél
Percelget a ma, még ölbe vesz.
Rám veti elnyűtt köntösét.
Lassan hunyorít fáradt szemem,
függönyt ereszt rá a sötét.
Széthullt könyveim az asztalon.
Tollak, elsárgult füzetem
felett magába fordult a csend,
összezuhant lélegzetem.
Elnyúlnak a betűk a kézben,
szétfolyik minden gondolat,
lassul, akár a szívverésem,
eltemetem a gondokat.
Félbe vágott szavak, ácsorgón
ütközőre tolt vagonok.
Várják a hajnali indulást
holt rímek, összedőlt sorok.
Csak az óra surrog szüntelen,
léptei neszét hallgatom.
Szűzi táncát fénnyel és árnnyal
szekrényen, ágyon falakon,
ahogy ölelkeznek egymással
szótlanul magamra hagyva,
mintha én sürgetném az éjfélt,
hogy menjen. Ő meg maradna.
- Seres László alkotásai
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges