Tegnapelőtt Veletek, még
egy-úton jártunk, dolgunk haladt
együttes létünk nyomán mosoly fakadt;
csak néhány év lopakodott közénk
- Jövő Nemzedék -
TI, azóta kellemes, köztes
állapotban éltek
féllábbal belegázoltatok
már a felnőtt létbe,
de a szülői-ház-melege
körülleng még benneteket
hirtelen váltok szokatlanná, rideggé
ismerős idegenné.
A külvilág értelme nyugtázza ezt,
ha a szívnek marad megérteni ideje:
A "kincskeresők" biztosra mennek
egyértelműen kizárják a világot -...
kémlelik az 'anyaföldet'
"sokan"
elszántan
haladnak
tekintetük a végtelent kutatja
a "fenegyerek"önmagát adja;
rágyújt melletted, készakarva
"az egyetemek hallgatói" elnéznek a fejek fölött
belőlük válnak -, a méltóságteljesen hanyagolók
A folytonosság megszakadása
csak látszat; az Ismerős - Idegenek
előkerülnek; babakocsit
tolva
utcáinkba, ismét
bekanyarodnak...
_________________________
(Igazvers-átirat,
egy hajdani pedagógus tollából)