Közmontázs az igazságról
Vagy igaz, vagy nem,
ami körbevesz
nap mint nap.
Irányt szab, alakít
mindig mindkettő.
Feldob vagy tönkre tesz,
mint az ősi törvény.
A hamis,
meg a hihető.
Választanod neked kell.
Önként,
akárhogy történt
Az élet sava-borsa ez.
Egyik
ízt ad, ha ízetlen,
másik
íznek rontása lesz.
De ki mondja meg,
mi a kimondhatatlan,
a biztos tuti tipp,
míg fél, s csak mímeli
tisztát a piszok,
piszkot a tiszta,
s keresi a helyét.
Hát
úgy mond igazat,
mintha hazudna,
mert betörik a fejét.
Paso Doble
Már kezdi is a zenekar...
http://www.ballroomdancers.com/Music/info_song.asp?song=108831
Ritmus, dallam visz magával
fordul és lép - három és négy...
tűz rohan át vad dalával,
fordul és lép - három és négy...
Tuskótűz
Jaj, azokon a metsző télidőkön,
csak Isten adott akaratot kölcsön,
egy szál fejszével, s fagyott türelemmel
ment tuskót nyúzni a falusi ember,
Roham
Duruzsolt az osztály. Nem úgy, mint általában, tanár nélkül lyukas órán, már-már harsogva, sőt kiabálva. Nem is úgy, mint mikor a katedrán bóbiskolást mímelő, unott oktató figyelmét akarják kijátszani - természetesen sikertelenül - csendesnek vélt, de jól hallható beszélgetéssel, valahol középúton, hiszen napok kérdése és beérnek. Nem véletlenül érettségi az érettségi!
Zsoltár a varjúért
Királyi madarak, fejedelmi sólymok,
címerek pajzsán terpeszkedő sasok,
bocsássatok meg néki!
A földet röptében lesajnálók
kiválasztott, fenséges serege,
bocsássatok meg néki!
Idegen a tél...
Ágakra fagyott tükörhöz
tapadt a szél.
Nem érez. Rideg.
Csend van és hideg.
Ismeretlen lábak
tapostak havat
nyomokat hagyva.
Majd olvad,
sárrá dagad.
Kopogtató
Ajtód előtt állok, lelkemig meztelen...
Manapság mindenki
rébuszban beszél,
nehéz jövőképről,
hogy tán meghibbantak
mérsékelt évszakok,
sokszor szóba hozzák,
hogy zavart a világ,
hibát keresgélnek
ünnep- s hétköznapok.
Kenyérillatú éhség
úgy gondolkodtam,
mint egy kisgyermek"
(Kor.13/11)
Kenyérillatú éhség ízeit őrzöm.
Ne add magad...
Kufárkodtam, mivel nem lehet,
Hazudtam és törtem szíveket.
Bizony ez ragyog!
Mesélik gonosz tetteimet,
Küldve cifra díszeket,
Ember, s nem isten vagyok.
"Egy csokor , - a bakon"
Nyalka Szó - Huszárok
Mélyen a csizmaszárban pipa
alattatok, rakoncátlan pa - ri - pa: